2890 Tata, Ady Endre u. 67.
Tel.: +36 34 380 935 | 
E-mail:  

GYIK

1. Kinek, kiknek kell beszámolót készítenie?

A számviteli törvény értelmében minden gazdálkodó köteles meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készíteni és közzétenni.

2.Kinek nem kell beszámolót közzétennie?

Azoknak a szervezeteknek, akiket nem a Cégbíróság jegyzett be nem kell beszámolót benyújtania. Ilyenek pl.: alapítványok, egyesületek, ügyvédi irodák.

3. Hol és hogyan kell a beszámolót közzétenni?

A beszámolót - amely a mérleget, az eredmény kimutatást, a kiegészítő mellékletet, a könyvvizsgálói jelentést, és az adózott eredmény felhasználásról szóló határozatot jelenti - egy elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak kell megküldeni a kormányzati portálon keresztül. A beszámoló közzétételéhez szükség van egy 3 000 Ft-os MÁK igazolás befizetésére.

4. Mikor van a beszámoló leadásának határideje?

Éves, (sajátos) egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 150 napon belül. Éves konszolidált beszámoló esetén az üzleti év mérlegforduló napjától számított 180 napon belül. Sajátos beszámolási kötelezettségek benyújtásának határideje: Előtársasági időszak esetén a cég a cégjegyzékbe történő bejegyzésének, illetve a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül Devizanemek közötti áttérést követően 90 napon belül Végelszámolás esetén lezáró beszámolót 45 napon belül, a végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámolót a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegforduló napját követő 150 napon belül, Átalakulás esetén 150 napon belül, Ismételt közzététel esetén 30 napon belül kell közzétenni és letétbe helyezni. 

5. Mikor megfelelő tartalmilag a beszámoló?

A beszámoló akkor megfelelő, ha az üzleti év könyveinek zárását követően megbízható, valós képet nyújt a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat pedig ezer forintban, illetve ezer forintra kerekítve kell megjeleníteni.

6. Milyen formái vannak a beszámolónak?

A beszámoló formáját, a következő befolyásoló tényezők figyelembevételével kell meghatározni:

mérlegfőösszeg nagysága éves nettó árbevétel nagysága foglalkoztatottak létszáma mindezek határértékeitől függ. A beszámolói fajtái a következők: éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló összevont (konszolidált) éves beszámoló    egyszerűsített beszámoló.

7. Mi alapján dől el, hogy a vállalkozóknak melyik típusú beszámolót kell készíteniük?

A beszámoló alaptípusa az éves beszámoló, ezt kell elkészítenie minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak. Amennyiben két egymást követő üzleti évben a három nagyságot jelző mutató közül legalább kettő nem haladja meg a határértéket, akkor a vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót készíthet. Az értékhatárok: az éves nettó árbevétel 1 milliárd Ft, a mérlegfőösszege 500 millió Ft, a tárgyévi átlagos foglalkoztatotti létszám 50 fő. A 2010. november 16-án elfogadott számviteli törvény változásában a 2011-ben induló üzleti évről készített beszámolónál lehetőség nyílik a zártkörűen működő részvénytársaságok, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is az egyszerűsített éves beszámolót készíthetik, ha a határértékeknek megfelelnek. Ezen kívül a konszolidálásba bevont, anyavállalatnak nem minősülő vállalkozások is, amelyeket nem a magyar számviteli törvény szerint összeállított konszolidált éves beszámolóba vonnak be. Az eltérő üzleti évet választó vállalkozások számára is lehetőség nyílik az egyszerűsített éves beszámoló készítésére, ha az előírásoknak eleget tesznek. Összevont (konszolidált) éves beszámolót az anyavállalatoknak kell készítenie. Egyszerűsített beszámolót az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó készíthet.

8. Melyek a beszámoló részei? Az egyes részei milyen információt nyújtanak?

A beszámoló részei: Mérleg: egy olyan kétoldalú kimutatás, amely az üzleti év utolsó napjára vonatkozóan mutatja a vállalkozás vagyonát (eszközeit és forrásait), összevont formában, ezer Ft-ban kimutatva. Ereménykimutatás: a vállalkozás által az adott üzleti évben elért, adózás és osztalékfizetés utáni eredmény levezetését tartalmazza. Az eredménykimutatás a mérleg egyetlen sorának részletes elemzése, a végeredménye a mérleg szerinti eredmény. Kiegészítő melléklet: a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz. Az éves beszámoló mellé el kell készíteni az üzleti jelentést is, amely nem a beszámoló része, de kötelező elkészíteni. Az üzleti jelentésben a jövőre vonatkozó stratégiai terveket, előrejelzéseket, elemzéseket kell szerepeltetni.

9. Mikor kötelező a könyvvizsgálat és mikor nem?

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Ez alól kivétel, az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

10. Milyen adófizetési kötelezettségei keletkezhetnek a beszámoló elkészítésekor?

A vállalkozásnak társasági adó, osztalékadó, ágazati különadó, innovációs járulék, egyszerűsített vállalkozói adó, iparűzési adó fizetési kötelezettsége keletkezhet.

11. Mekkora a társasági adó mértéke?

2011. január 1-jétől a társasági adó mértéke az adóalap 500 millió forintos összegéig 10 %, az 500 millió forintos adóalapot meghaladó rész után 19%.

12. Milyen mértékű és mikor kell osztalékadót fizetni?

2011. január 1-jétől az osztalékadó mértéke 25%-ról 16%-ra csökkent. Osztalékadót a kifizetett osztalék után kell megfizetni. Az osztalék után továbbra is fizetni kell a 14%-os egészségügyi hozzájárulást. A magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulék és egyéb címen megfizetett egészségügyi hozzájárulás maximum értékhatára 450 000 Ft.

13. Mit kell tudni az ágazati különadóról?

2010. október 18-án törvényt fogadott el az Országgyűlés, melynek rendelkezései 2010. december 14-étől hatályosak. Az egyes ágazatokat terhelő különadót legelőször még 2010-ben be kell fizetni. Ágazati különadó fizetési kötelezettség a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési tevékenység és az energiaellátók vállalkozási tevékenysége után keletkezhet. Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel.

Az ágazati különadó mértéke tevékenységenként:

Bolti kiskereskedelemi tevékenység esetén:

     0 - 500 millió Ft után 0%, 500 millió – 30 milliárd Ft után 0,1%, 30 milliárd Ft – 100 milliárd Ft után 0,4%, 100 milliárd Ft fölött 2,5% az adó mértéke.  Távközlési tevékenység esetén: 0 – 100 millió Ft után 0%, 100 – 500 millió Ft után 2,5%, 500 millió Ft – 5 milliárd Ft után 4,5%, 5 milliárd Ft fölött 6,5% az adó mértéke. Az energiaellátók vállalkozási tevékenysége esetén a teljes nettó árbevétel 1,05%-a.

14. Mi az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke?

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) mértéke nem változott 2011-ben, így maradt a maximum 25 millió Ft-os bruttó árbevétel után fizetendő 37%-os adó.

15. Hogyan kell kiszámolni az innovációs járulék összegét?

Az innovációs járulék fizetendő összegét a következőképpen kell kiszámolni: járulék éves bruttó összege: az iparűzési alapja * 0,3 % járulék éves nettó összege: járulék éves bruttó összege – csökkentő tételek. Csökkentő tételek: a saját kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: K+F) tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, és a közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége azzal, hogy a levonható költségeket csökkenteni kell a kutatásra kapott állami támogatással.

16. Melyek a főbb tudnivalók a helyi iparűzési adóval kapcsolatosan?

Iparűzési adó fizetésére az kötelezett, aki iparűzési tevékenységet végez. Adókötelezettség a tevékenység megkezdésétől a tevékenység befejezéséig keletkezik. Az iparűzési adó alapja az értékesítés nettó árbevétele csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével; a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az önkormányzat rendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani azon vállalkozók számára, akiknek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Ennél alacsonyabb adóalapösszeg is meghatározható az önkormányzati rendeletben. Az adó mértékét a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet határozza meg, melynek mértéke maximum 2% lehet. Az egyszerűsített vállalkozói adózók esetén az iparűzési adó mértéke 50 %. Az iparűzési adó bevallást az üzleti évet követő év május 31-éig kell benyújtani a területileg illetékes önkormányzaton. Eddig a határidőig kell megfizetni vagy visszaigényelni a megfizetett adóelőlegek és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét. Eltérő üzleti év esetén az adóév utolsó napját követő 150. napjáig kell a bevallást benyújtani. Az adóelőleg fizetési időszakok március 15-e és szeptember 15-e. Az első adóelőleg összege az adóévet megelőző adóév adójának és a március 15-ére már bevallott adóelőleg részlet pozitív különbözete. A második adóelőleg összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. Azok a vállalkozók, akik társasági adóelőleg kiegészítésére kötelezettek, az adóelőleget a várható fizetendő adó összegére az adóév december 20-áig ki kell egészíteniük, és bevallást is el kell készíteniük a feltöltésről. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a végzett tevékenység szerint 4 féle módon lehet megosztani: személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere, eszközérték arányos megosztás módszere, adóalap komplex módon történő megosztása, végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítését, illetve villamos energia vagy földgáz elosztását végző adóalanyok adóalap-megosztása.  

Források:

www.e-beszamolo.kim.gov.hu
SzámviteliTörvény2000.éviC.tv.
www.apeh.hu
HVG Adó 2011